Katona József (1791-1830)

1791. november 11-én született Kecskeméten; iparos család sarja.

Elemi tanulmányait 1798-1802 között a kecskeméti római katolikus iskolában végzi. A gimnáziumi éveket a pesti és a kecskeméti piaristáknál tölti. Az egyetemi tanulmányokra előkészítő filozófiai osztályokat a szegedi piaristáknál és a pesti egyetemen végzi. 1810-13 között jogot hallgat Pesten, de érdeklődését elsősorban a történelem és a színház felé irányítja. 1811-től bekapcsolódik a Második Pesti Magyar Játékszíni Társaság munkájába. Békési József néven segédszínész, darabokat fordít, dramatizál. Beleszeret Déryné Széppataki Rózába. 1815-ben feloszlik a társulat, állandó épület és a támogatás hiánya miatt: a színészek a vidéki társulatokhoz szegődnek. 1815-ben ügyvédi vizsgát tesz. Felhagy a színházzal: „Ha a madár látja, hogy hasztalan esik fütyörészése, élelméről gondoskodik és elhallgat.” 1820 végén - a szülővárosa tanácsának ajánlott Bánk bánnal - visszaköltözik Kecskemétre, ahol alügyész, 1826-tól főügyész. Anyagi körülményei rendeződnek, támogatja családját.1830. április 16-án - ebéd után, hivatalába tartva - szívszélhűdésben hal meg.

Művei:

• A farsangi utazás, 1811 (kézirata elveszett)
• Aubigny Klementina, vagyis a vallás miatt való zenebona Franciaországban IV. Henrik alatt, 1813
• Ziska, vagyis a husziták első pártütése Csehországban, 1813
• Ziska, a táboriták vezére, 1813
• Jeruzsálem pusztulása, 1814
• A rózsa, vagy a tapasztalatlan légy a pókok között, 1814
• Bánk bán, 1815; végleges változat 1819
• Mi az oka, hogy Magyar Országban a' játékszíni Költő-mesterség lábra nem tud kapni? (tanulmány). Tudományos Gyűjtemény, 1821. április

Fordításai:

• Kotzebue: A szegény lantos (Der arme Minnesänger), 1811
• Kotzebue: Az örökség (Die Erbschaft), 1811
• Hassaurek: A Mombelli grófok vagy az atya és az ő gyermekei (Der Vater und seine Kinder), 1811
• Weissenthurn: Szmolenszk ostromlása (Die Bestürmung von Smolensk), 1811
• Iffland: Az üstökös (Der Komet), 1812
• (ismeretlen forrás): A Luca széke karácsony éjszakáján, 1812
• (névtelen német lovagregény): A borzasztó torony vagyis a gonosz talált gyermek (Der böse Findling oder der Schauerturm), 1812
• Veit Weber: Monostori Veronika, vagy harc két ellenkező igaz ügyért (Tugendspiel), 1812
• Girzik: István, a magyarok első királya (Stefan, der erste König von Ungarn), 1813
• Ziegler: Jolánta, a jeruzsálemi királyné, 1815
• Müllner: A bűn (Die Schuld), 1816

BORSOS MIKLÓS

(Nagyszeben, 1906. aug. 13.-Bp., 1990. jan. 27.): szobrász, grafikus, esszéíró.

Munkácsy Mihály-díj 1954; Kossuth-díj 1957; Egry József-díj 1965; Érdemes Művész 1967; A Munka Érdemrend arany fokozata 1971; Kiváló Művész 1972.

M.: Visszanéztem félutamból, emlékezések, 1971; A toronyból, visszaeml., 1979.