Leírás: |
Az illusztrátor kiléte ismeretlen, azonban a szövegközti képek stílusa Mühlbeck Károlyt idézi...
Szabó Endre
hirlapíró a Petőfi-társaság tagja, szül. 1849. jún. 3. Nagy-Toronyán (Zemplénm.), hol atyja előbb tanító, később gazdatiszt volt.
Sz. már hat éves korában árván maradt, de atyjának barátai gondjukba
vették; a gymnasium első három osztályát Késmárkon végezte, hol németül
is megtanult; tanulmányait Sárospatakon folytatta, ott végezte a jogot
is. Tanuló évei alatt jelent meg Három szatirája, melyek egyikét, a
Divatot, országszerte nagy hatással szavalták. Sárospatakon ismerkedett
meg Szemere Miklóssal, ki a fiatal költő becsvágyát fejlesztette.
iskoláinak bevégzése után Gálszécsen volt joggyakornok, majd önkéntesi
évét szolgálta le Kassán, míg végre 1874. decz. a fővárosba juthatott.
Szemere Miklós tört neki utat az irodalomban, a Baloldal cz. lapban
ismertetve egy hazafias költeményét. Ezentúl a Vasárnapi Ujságban, a
Magyarország és Nagyvilágban, a Családi Körben és más lapokban sűrűn
jelentek meg költeményei. Sikerei hatása alatt abbahagyta a jogi pályát
és az Üstökös munkatársa lett. 1877-ben az akkor alakult Petőfi-társaság
megválasztotta tagjai sorába, Jókai Mór pedig megbízta az Üstökös
szerkesztésével. E mellett Toldi István Nemzeti Hirlapjának munkatársa
lett, 1881-82. pedig a Hon irodalmi és szinházi rovatát vezette. 1882.
az Üstökös az ő tulajdonába ment át és e lapnak tulajdonosa és felelős
szerkesztője volt. Fordított németből, francziából, de legtöbbet
oroszból; többször bejárta Oroszországot. Orosz regények és költemények
fordításával új világot tárt a magyar közönség elé. 1880. nőül vette Nogáll Janka írónőt. Irt essayket a Budapesti Szemlébe (A
panszlavizmusról), az Életbe, a M. Szalonba (Nekraszovról, Puskinról és
más orosz költőkről), ezenkívül temérdek tárczát a napilapokba és még
több aktualis vezérverset az Üstökösbe; munkatársa volt a Pallas Nagy
Lexikonának, melybe az orosz irodalomra vonatkozó czikkeket írta.
Munkatársa a Magyar Hirlapnak.
Czikkei, költeményei a következő hirlapokban,
folyóiratokban és albumokban: Figyelő (1876. költ.), Igazmondó (1877.
két beszély), Petőfi-Társaság Lapja (1877-78. költ.), Koszorú (1879.,
1881-82. költ.), Képes Családi Lapok (1881., 1884-87., 1891. költ és
ford. oroszból), Petőfi-Album (Petőfi az oroszoknál), Pesti Hirlap
(1889. 188. sz. beszély Turgenyev után, 1898. 248. sz. Tolstoj
Nikolajevics Leo gróf), M. Szalon (1891. Maeterlinck Moricz, belga író),
Hazánk (1893. 5. sz. Irodalmi kórság: A szimbolizmus), Írók és művészek
(1894. költ.), M. Ujság (1896. 321. sz. Irók hiúsága), A Hét (1899.
Puskin, A könyvárus és a költő, ford. Nulin gróf), Budapesti Napló
(1901. 79. sz. Tolstoj K. Elek, A rabok, ford. 1902. 76. sz. Tolstoj
Alexis, A farkasok, ford.), Pesti Napló (1903. 54. sz. Beszéd versről és
prózáról), Jövendő (1903. Catullus verseiből, Martialis I-VIII.), Az
Ujság (1905. 357. sz. Juvenalis VI. satyrájából), Budapesti Hirlap
(1906. 354. sz. Kossuth Lajos Londonban) sat.
Munkái:
1. Három szatira. Sárospatak, 1872.
2. Költeményei. Bpest, 1876. arczk. (Ism. P. Napló 181. sz. esti k., Erdély 34. sz. Uj Idők 32. sz.)
3. Újabb költeményei. U. ott, 1880. (Ism. Hon 77. sz., Koszorú.)
4. Három víg beszély. Humoros versek. Esztergom, év n. (Mulattató Zsebkönyvtár 25.)
5. Hogy jöttek be a magyarok. Irta Lantos Sebestyén diák. Bpest, év n. (Jó Könyvek 20.)
6. Szilágyi és Hajmási. Históriás ének. Irta Lantos Sebestyén diák. U. ott, év n. (Jó Könyvek 33.)
7. A kardos menyecske. Regény. U. ott, 1887. (Pallas Könyvtár II. 3.)
8. Hét szilvafa. Regény. U. ott, 1887.
9. A szusz. Humorisztikus regény. Bpest, 1888. (Ism. Irod. Értesítő 20. sz.)
10. Girigáré. Humoreszkek, tréfák, mindenféle bomlott históriák. Irta, nyírta. U. ott, 1888. (Ism. Irod. Értesítő 4. sz.)
11. Zsebbe való orosz nyelvtan. Bpest, 1888.
12. Sírva vigadók. Szatirikus regény. U. ott, 1889.
13. Bűn és bűnhődés. Dosztojevszkij regénye. U. ott, 1888. (és 1907. U. ott, Ism. Vasárnapi Ujság 44. sz.)
14. Mujkosék kalandjai szárazon és vizen, összeszedte ifj. Kakas Márton. U. ott, 1890.
15. Dalok 1875-1891. U. ott, 1892.
16. Orosz költők. (Műfordítások.) U. ott, 1892.
17. Mujkosék Naptára az 1893. évre. (Az Üstökös Évkönyve.) Szerkeszti ifjabb Kakas Márton. IV. évfolyam. U. ott, 1893.
18. Mujkosék Évkönyve 1895-re. Zsuzsa néni engedelmével közre adják Mujkos Demeter és György. U. ott, 1895.
19. A párbaj. (Csehov regénye.) U. ott, 1896.
20. Mujkosék kalandjai. U. ott, 1897.
21. Vezeklés. U. ott, 1898. (Ism. Nemzet 131., M. Kritika 11. sz.)
22. Népies elbeszélések Tolsztoj Leótól. U. ott, 1899.
23. Négy orosz költő U. ott, 1900. (Ism. M. Nemzet 292., Szegedi Napló 42., M. Szemle 10., 11., sz., Irod. Tájékoztató III. 2. sz.)
24. Zápor. Költemények 1890-1900. (Ism. A Hét 49., Bud. Napló 312., M. Szemle 13., Magyarország 1902. 2. sz.)
25. Gróf Tolsztoj Leo, A sötétség országa. Orosz népdráma 5 felv. U. ott, 1901. (M. Könyvtár 264-265.)
26. Sírva vigadók. Regény. U. ott, 1905. (Érdekes Könyvtár kiadóhivatala.)
27. Az ördöngősök. Regény. Irta Dosztojevszkij M. Tivadar. Ford. U. ott, 1908. (Előbb a Pesti Hirlapban.)
Szerkesztette a Hunyadi-Albumot (Bpest, 1878.) Szathmáry Györgygyel együtt. (Ism. P. Napló 73, Hon 73. sz., Századok 486. l.)
Álnevei és jegye: Lantos Sebestyén, Pesti Pista,
Pesti Lénárt, ifjabb Kakas Márton, Veres barát és Sz. E. (a Képes
Családi Lapokban).
|