ILLYÉS GYULA

(Felsőrácegrespuszta, 1902. nov. 2.-Bp., 1983. ápr. 15.): író, költő, műfordító, szerkesztő.

Baumgarten-díj 1931, 1933, 1934, 1936; Kossuth-díj 1948, 1953, 1970; JA-díj 1950; A Le Grand Prix International de Poésie díja 1966; Knokkei Irodalmi Nagydíj 1966; Tanácsköztársasági Emlékérem 1969; Herder-díj 1970; Batsányi-díj 1971; Az Ordre des Arts et des Lettres parancsnoki fokozata 1971; Batsányi-díj 1971; A Munka Vörös Zászló Érdemrendje 1972; A Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendje 1977; [Fr. Költők Társaságának Pegazus Érdem Nagydíja] Prix des Amitiés Françaises díj 1978; Mondello-díj 1981; Pro Urbe Pécs 1982; A Magyar Népköztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendje 1982; Az MTA tagja 1945-49, 1989-ben visszaállították MTA tagságát.

M.: Nehéz föld, v., 1928 [bolgárul: Szófia, 1976]; Sarjúrendek, v., 1930 <1931*KMIK>; Három öreg, költemény, 1932; Hősökről beszélek, költemény, Kvár, 1933; Ifjúság, költemény, Debrecen, 1934; Oroszország, útleírás, 1934; Szálló egek alatt, v., 1935; Petőfi, tan., 1936 [átdolg. kiad. 1956, bolgárul: Szófia, 1950; bővített kiad.: Petőfi Sándor, 1963]; Puszták népe, szociogr., 1936 [bolgárul: Szófia, 1954]; Rend a romokban, v., 1937; Magyarok, 1938; Ki a magyar?, tan., 1939; Külön világban, v., 1939; Lélek és kenyér [Kozmutza Flórával közös kötetben], szociogr., 1939; Összegyűjtött versei, 1940; Csizma az asztalon, szociogr., 1941; Kora tavasz, r., 1941; Mint a darvak, rajzok, visszaemlékezések, 1942; A nép nevében [József Attilával közös kötetben], vál. v., 1942; Válogatott versek, 1943; A tű foka, d., 1944; Egy év, v., Kvár, 1945; Honfoglalók között, riportsorozat, Kvár, 1945; Hunok Párisban, r., 1946; Kiáltvány a parasztság művelődése ügyében, 1946; Franciaországi változatok, karcolatok, 1947; Összes verse, 1947; Szembenézve, v., 1947; Tizenkét nap Bulgáriában, v., 1947; Lélekbúvár, szatíra, 1948; Két férfi, filmr., 1950; Egy mondat a zsarnokságról [1950], 1956; Két kéz, költemény, 1950; Ozorai példa, d., 1952; Tűz-víz, d., 1952; Válogatott versei, 1952; Fáklyaláng, d., 1953 [bolgárul: Szófia, 1975]; Tűvétevők, színmű, 1953; Hetvenhét magyar népmese [~ feldolgozásában], 1953; A csodafurulyás juhász, verses mesék és műfordítások, 1954; Kézfogások, v., 1956; Dózsa György, d., 1956; Kilenc, mese, Bk., 1956; Három dráma [Ozorai példa, Fáklyaláng, Dózsa György], 1957; Új versek, 1961; Balaton [kísérőszöveg Reismann János felvételeihez], 1962; Ebéd a kastélyban. Egy életregény fejezetei, r., 1962; Nem volt elég, vál. v., 1962; Másokért egyedül, színművek, 1963; Különc, d., 1963; Malom a Séden, d., 1963; Kegyenc, d., 1963; Ingyen lakoma, tan., vallomások, 1964; Dőlt vitorla, v., 1965; Az aranyköles, mesék, Bk., 1965; Bolhabál. Tűvé-tevők, színművek, 1966; Legszebb versei, Bk., 1966; A költő felel, vál. v., 1966; Szíves kalauz, útirajzok, 1966; Poharaim, ögy. v., 1967; Az Éden elvesztése [Déry Tiborral közös kötetben], oratórium, 1968; Fekete-fehér, v., 1968; Kháron ladikján, esszér., 1969; Világszerzés, vál. v., Bk., 1969; Tiszták, d., 1971; Abbahagyott versek, töredékek, 1971; Hajszálgyökerek, esszék, útirajzok, interjúk, tan., 1971; Testvérek, d., 1972; Bölcsek a fán, színmű, 1972; Bál a pusztán. Bölcsek a fán, színművek, 1972; A háromágú tölgyfa tündére, népmese-feldolgozás, 1973; Minden lehet, v., 1973; A kiskondás, mesefeldolgozás, 1973; Lúdas Matyi, népmese-feldolgozás, 1973; Az ünnepelt, d., 1973; Dupla vagy semmi, d., 1974; A deszkavári királyfi, népmese-átdolgozások [Benedek Elek nyomán], 1975; Orfeusz a felvilágban, d., 1975; Hattyúdal ébreszt vagy a népnek lehet-e művészete, esszé, 1976; Dániel az övéi közt, d., 1976; Állomások hosszán, vál. v., Szekszárd, 1977; Csak az igazat, d., 1977; Különös testamentum, v., 1977; Szellem és erőszak, cikkek, tan., 1978 [terjesztése 1988-ban]; Homokzsák, színmű, 1979; Beatrice apródjai, r., 1979; Amikor az óceán partjára jutottam, vál. v., 1980; Szemelt szőlő, vál. v., 1980; Babits visszhangjaként, v., 1981; Közügy, v., 1981; Konok kikelet, vál. v., 1981; Poesis hungarica, vál. v., 1981; Babitshoz, vál. v., 1982; Mert szemben ülsz velem, vál. v., 1982; Sorsválasztók, d., 1982; Táviratok, epigrammák, verses prózák, 1982; Válogatott művek, 1982; Kiegyezés, d., 1982; A Semmi közelít, hátrahagyott v., 1983; Szülőföldem [szerk. Vadas Ferenc], Szekszárd, 1984; Ozorai füzet [szerk. Vadas Ferenc], Szekszárd, 1986; A költő felel. Beszélgetések Illyés Gyulával [szerk. Földes Anna], 1986; Naplójegyzetek 1929-1945 [szerk. Illyés Gyuláné], 1986; Naplójegyzetek 1946-1960 [szerk. Illyés Gyuláné], 1987 <1988*KMIK>; A Szentlélek karavánja, r. [befejezetlen], 1987; Szellem és erőszak [1978], 1988; Naplójegyzetek 1961-1972 [szerk. Illyés Gyuláné], 1989; Naplójegyzetek 1973-1974 [szerk. Illyés Gyuláné és Illyés Mária], 1990; Hű nevelőim, dunántúli dombok, v. [vál. N. Horváth Béla], Szekszárd, 1990; Naplójegyzetek 1975-1976 [szerk. Illyés Gyuláné és Illyés Mária], 1991; Három kívánság - Lúdas Matyi [angolul], 1991; Naplójegyzetek 1977-1978 [szerk. Illyés Gyuláné és Illyés Mária], 1992; Naplójegyzetek 1979-1980 [szerk. Illyés Gyuláné], 1994; Válogatott versei, 1995; 29 poems - 29 vers [kétnyelvű, angolra ford. Tótfalusi István], 1996.

BORSOS MIKLÓS

(Nagyszeben, 1906. aug. 13.-Bp., 1990. jan. 27.): szobrász, grafikus, esszéíró.

Munkácsy Mihály-díj 1954; Kossuth-díj 1957; Egry József-díj 1965; Érdemes Művész 1967; A Munka Érdemrend arany fokozata 1971; Kiváló Művész 1972.

M.: Visszanéztem félutamból, emlékezések, 1971; A toronyból, visszaeml., 1979.