Leírás: |
Könyvtári példány volt, a papír védőborító enyhén sérült.
ILLYÉS GYULA
(Felsőrácegrespuszta, 1902. nov. 2.-Bp., 1983. ápr. 15.): író, költő, műfordító, szerkesztő.
Baumgarten-díj 1931, 1933, 1934, 1936; Kossuth-díj
1948, 1953, 1970; JA-díj 1950; A Le Grand Prix International de Poésie
díja 1966; Knokkei Irodalmi Nagydíj 1966; Tanácsköztársasági Emlékérem
1969; Herder-díj 1970; Batsányi-díj 1971; Az Ordre des Arts et des
Lettres parancsnoki fokozata 1971; Batsányi-díj 1971; A Munka Vörös
Zászló Érdemrendje 1972; A Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval
Ékesített Zászlórendje 1977; [Fr. Költők Társaságának Pegazus Érdem
Nagydíja] Prix des Amitiés Françaises díj 1978; Mondello-díj 1981; Pro
Urbe Pécs 1982; A Magyar Népköztársaság Rubinokkal Ékesített
Zászlórendje 1982; Az MTA tagja 1945-49, 1989-ben visszaállították MTA
tagságát.
M.: Nehéz föld, v., 1928 [bolgárul: Szófia, 1976];
Sarjúrendek, v., 1930 <1931*KMIK>; Három öreg, költemény, 1932;
Hősökről beszélek, költemény, Kvár, 1933; Ifjúság, költemény, Debrecen,
1934; Oroszország, útleírás, 1934; Szálló egek alatt, v., 1935; Petőfi,
tan., 1936 [átdolg. kiad. 1956, bolgárul: Szófia, 1950; bővített kiad.:
Petőfi Sándor, 1963]; Puszták népe, szociogr., 1936 [bolgárul: Szófia,
1954]; Rend a romokban, v., 1937; Magyarok, 1938; Ki a magyar?, tan.,
1939; Külön világban, v., 1939; Lélek és kenyér [Kozmutza Flórával közös
kötetben], szociogr., 1939; Összegyűjtött versei, 1940; Csizma az
asztalon, szociogr., 1941; Kora tavasz, r., 1941; Mint a darvak, rajzok,
visszaemlékezések, 1942; A nép nevében [József Attilával közös
kötetben], vál. v., 1942; Válogatott versek, 1943; A tű foka, d., 1944;
Egy év, v., Kvár, 1945; Honfoglalók között, riportsorozat, Kvár, 1945;
Hunok Párisban, r., 1946; Kiáltvány a parasztság művelődése ügyében,
1946; Franciaországi változatok, karcolatok, 1947; Összes verse, 1947;
Szembenézve, v., 1947; Tizenkét nap Bulgáriában, v., 1947; Lélekbúvár,
szatíra, 1948; Két férfi, filmr., 1950; Egy mondat a zsarnokságról
[1950], 1956; Két kéz, költemény, 1950; Ozorai példa, d., 1952; Tűz-víz,
d., 1952; Válogatott versei, 1952; Fáklyaláng, d., 1953 [bolgárul:
Szófia, 1975]; Tűvétevők, színmű, 1953; Hetvenhét magyar népmese [~
feldolgozásában], 1953; A csodafurulyás juhász, verses mesék és
műfordítások, 1954; Kézfogások, v., 1956; Dózsa György, d., 1956;
Kilenc, mese, Bk., 1956; Három dráma [Ozorai példa, Fáklyaláng, Dózsa
György], 1957; Új versek, 1961; Balaton [kísérőszöveg Reismann János
felvételeihez], 1962; Ebéd a kastélyban. Egy életregény fejezetei, r.,
1962; Nem volt elég, vál. v., 1962; Másokért egyedül, színművek, 1963;
Különc, d., 1963; Malom a Séden, d., 1963; Kegyenc, d., 1963; Ingyen
lakoma, tan., vallomások, 1964; Dőlt vitorla, v., 1965; Az aranyköles,
mesék, Bk., 1965; Bolhabál. Tűvé-tevők, színművek, 1966; Legszebb
versei, Bk., 1966; A költő felel, vál. v., 1966; Szíves kalauz,
útirajzok, 1966; Poharaim, ögy. v., 1967; Az Éden elvesztése [Déry
Tiborral közös kötetben], oratórium, 1968; Fekete-fehér, v., 1968;
Kháron ladikján, esszér., 1969; Világszerzés, vál. v., Bk., 1969;
Tiszták, d., 1971; Abbahagyott versek, töredékek, 1971; Hajszálgyökerek,
esszék, útirajzok, interjúk, tan., 1971; Testvérek, d., 1972; Bölcsek a
fán, színmű, 1972; Bál a pusztán. Bölcsek a fán, színművek, 1972; A
háromágú tölgyfa tündére, népmese-feldolgozás, 1973; Minden lehet, v.,
1973; A kiskondás, mesefeldolgozás, 1973; Lúdas Matyi,
népmese-feldolgozás, 1973; Az ünnepelt, d., 1973; Dupla vagy semmi, d.,
1974; A deszkavári királyfi, népmese-átdolgozások [Benedek Elek nyomán],
1975; Orfeusz a felvilágban, d., 1975; Hattyúdal ébreszt vagy a népnek
lehet-e művészete, esszé, 1976; Dániel az övéi közt, d., 1976; Állomások
hosszán, vál. v., Szekszárd, 1977; Csak az igazat, d., 1977; Különös
testamentum, v., 1977; Szellem és erőszak, cikkek, tan., 1978
[terjesztése 1988-ban]; Homokzsák, színmű, 1979; Beatrice apródjai, r.,
1979; Amikor az óceán partjára jutottam, vál. v., 1980; Szemelt szőlő,
vál. v., 1980; Babits visszhangjaként, v., 1981; Közügy, v., 1981; Konok
kikelet, vál. v., 1981; Poesis hungarica, vál. v., 1981; Babitshoz,
vál. v., 1982; Mert szemben ülsz velem, vál. v., 1982; Sorsválasztók,
d., 1982; Táviratok, epigrammák, verses prózák, 1982; Válogatott művek,
1982; Kiegyezés, d., 1982; A Semmi közelít, hátrahagyott v., 1983;
Szülőföldem [szerk. Vadas Ferenc], Szekszárd, 1984; Ozorai füzet [szerk.
Vadas Ferenc], Szekszárd, 1986; A költő felel. Beszélgetések Illyés
Gyulával [szerk. Földes Anna], 1986; Naplójegyzetek 1929-1945 [szerk.
Illyés Gyuláné], 1986; Naplójegyzetek 1946-1960 [szerk. Illyés Gyuláné],
1987 <1988*KMIK>; A Szentlélek karavánja, r. [befejezetlen],
1987; Szellem és erőszak [1978], 1988; Naplójegyzetek 1961-1972 [szerk.
Illyés Gyuláné], 1989; Naplójegyzetek 1973-1974 [szerk. Illyés Gyuláné
és Illyés Mária], 1990; Hű nevelőim, dunántúli dombok, v. [vál. N.
Horváth Béla], Szekszárd, 1990; Naplójegyzetek 1975-1976 [szerk. Illyés
Gyuláné és Illyés Mária], 1991; Három kívánság - Lúdas Matyi [angolul],
1991; Naplójegyzetek 1977-1978 [szerk. Illyés Gyuláné és Illyés Mária],
1992; Naplójegyzetek 1979-1980 [szerk. Illyés Gyuláné], 1994; Válogatott
versei, 1995; 29 poems - 29 vers [kétnyelvű, angolra ford. Tótfalusi
István], 1996.
BORSOS MIKLÓS
(Nagyszeben, 1906. aug. 13.-Bp., 1990. jan. 27.): szobrász, grafikus, esszéíró.
Munkácsy Mihály-díj 1954; Kossuth-díj 1957; Egry
József-díj 1965; Érdemes Művész 1967; A Munka Érdemrend arany fokozata
1971; Kiváló Művész 1972.
M.: Visszanéztem félutamból, emlékezések, 1971; A toronyból, visszaeml., 1979. |